| Chapter 4 |
1 |
Majd visszatére az angyal, a ki beszél vala velem, és felkölte engem, mint mikor valaki álmából költetik fel.
|
2 |
És mondá nékem: Mit látsz te? És mondám: Látok ímé egy merő arany gyertyatartót, tetején az olajtartója, rajta pedig annak hét szövétneke, és hét cső a szövétnekekhez, a melyek a tetején vannak;
|
3 |
És mellette két olajfa: egyik az olajtartó jobb oldalán, a másik pedig annak bal oldalán.
|
4 |
És felelék, és mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem, mondván: Mik ezek, Uram?
|
5 |
És felele az angyal, a ki beszél vala velem, és mondá nékem: Hát nem tudod-é, mik ezek? És mondám: Nem, Uram!
|
6 |
És felele, és szóla nékem, mondván: Az Úrnak beszéde ez Zorobábelhez, mondván: Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel! azt mondja a Seregeknek Ura.
|
7 |
Ki vagy te, te nagy hegy? Lapálylyá [leszel] Zorobábel előtt, és felviszi a csúcs-követ, [és ilyen] kiáltás [támad:] Áldás, áldás reá!
|
8 |
És szóla hozzám az Úr, mondván:
|
9 |
A Zorobábel kezei veték meg e ház alapját, és az ő kezei végzik el azt, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem hozzátok.
|
10 |
Mert a kik csúfolták a kicsiny kezdetet, örülni fognak, ha meglátják Zorobábel kezében az ónkövet. Hét van ilyen, az Úrnak szemei ezek, a melyek átpillantják az egész földet.
|
11 |
És felelék, és mondám néki: Mi ez a két olajfa a gyertyatartó jobb és bal oldalán?
|
12 |
És másodszor is felelék, és mondám néki: Micsoda az olajfának az a két ága, a melyek a két arany cső mellett vannak, és öntik magukból az aranyat?
|
13 |
És szóla nékem, mondván: Hát nem tudod-é, mik ezek? És mondám: Nem, Uram!
|
14 |
És mondá nékem: Ezek ketten az olajjal felkenettek, a kik az egész föld Ura mellett állnak.
|