| Chapter 7 |
1 |
Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
|
2 |
Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
|
3 |
Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
|
4 |
A bölcseknek elméje a siralmas házban [van], a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
|
5 |
Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
|
6 |
Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
|
7 |
Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs [embert] is, és az elmét elveszti az ajándék.
|
8 |
Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
|
9 |
Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
|
10 |
Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.
|
11 |
Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az [embereknek], a kik a napot látják.
|
12 |
Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, [és] a gazdagságnak árnyéka alatt [egyformán nyugszik az ember!] de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.
|
13 |
Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?
|
14 |
A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit [abból] eszébe ne vegyen, [a mi] reá következik.
|
15 |
Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki [az ő életének napjait] meghosszabbítja az ő gonoszságában.
|
16 |
Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
|
17 |
Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
|
18 |
Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!
|
19 |
A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
|
20 |
Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
|
21 |
Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
|
22 |
Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
|
23 |
Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. [Mikor] azt gondolám, [hogy] bölcs vagyok, én tőlem a [bölcseség] távol vala.
|
24 |
Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
|
25 |
Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
|
26 |
És találtam [egy dolgot,] mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
|
27 |
Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
|
28 |
A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
|
29 |
Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.
|