| Chapter 9 |
1 |
Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.
|
2 |
Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
|
3 |
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
|
4 |
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
|
5 |
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő- székben ültél, mint igaz bíró.
|
6 |
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
|
7 |
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
|
8 |
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
|
9 |
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
|
10 |
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
|
11 |
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
|
12 |
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
|
13 |
Mert számon kéri a [kiontott] vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
|
14 |
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
|
15 |
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
|
16 |
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
|
17 |
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
|
18 |
Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.
|
19 |
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
|
20 |
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
|
21 |
Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela.
|